Május 10-én ünnepeljük ezt a jeles napot. Hálával, megbecsüléssel fordulunk a madarak, a fák és az életünket szebbé, jobbá tevő természet felé. Az iskola célja, hogy a gyermekek természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, fejlessze. A hagyomány már több mint százéves. 1902-ben Párizsban egyezményben rögzítették azt, hogy a mezőgazdaságra nézve hasznos madarakat különös védelemben részesítsék.

Jeles nappá Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által vált az elemi népiskolákban, ahol minden év májusában „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” céllal ünnepelték a Madarak és Fák Napját. Klebelsberg Kuno 1931- ben így ír: „Ezen a napon a tanító hagyományosan szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”.

Ezen alkalomból az osztályok csoportjai lapbookokat készítettek a környezetünkben gyakori madarakról, amiket kiállítottunk az iskola aulájában. A tablókon szerepelnek: parti fecske, fehér gólya, gyurgyalag, széncinege, vándorsólyom, nyári lúd, feketerigó, búbos banka, fakopáncs, tőkés réce…. Az alkotók a munka folyamán megismerkedtek a madarak jellemzői mellett a hasznosságukkal is.  A gyerekek madarakat és falombokat festettek virágokkal, melyekből egy természeti képet alakítottunk ki a falon, így becsempészve a természet gyönyörűségét a falak közé.

„Ha igazán szereted a természetet, mindenhol megtalálod a szépséget.”  Vincent Van Gogh

Koisné Kőrösi Rozália