A szegedi Móra Ferenc Múzeum foglalkoztató terme 2025. december 12-e óta dr. Csizmazia György nevét viseli. A Mórasuli is meghívást kapott a bensőséges névavató ünnepségre, hiszen 20 évig szervezte a Kistérségi Komplex Természetismereti Versenyt, amely dr. Csizmazia György nevét viselte. Az ünnepségen Murányi Gabriella tanárnő, mint Csizmazia tanítvány és a verseny egykori szervezője személyes visszaemlékezésben idézte fel a Tanár Úr hagyatékát, míg Kotogán Villő (6.a) Csizmazia György Daruóra című írását olvasta fel, amihez Tóth Kornélia (7.a) készített gyönyörűséges illusztrációt. Pancza Laura és Oltványi Tamás szakkörös tanulók pedig segítették a két főszereplő munkáját.
Ki is volt dr. Csizmazia György?
Van, akinek a neve nem csupán egy felirat egy ajtón, hanem híd múlt és jelen között. Dr. Csizmazia György ilyen ember volt. Az a biológus és pedagógus, akinek emléke mostantól a Móra Ferenc Múzeum falai között is otthonra talált, Szegeden – abban a városban, amelynek élővilágát szenvedélyesen kutatta, óvta és tanította meg másoknak szeretni.
Huszonöt év telt el azóta, hogy eltávozott közülünk, de jelenléte nem halványult el. Ott él a Tisza-parti tájban, a rétek csendjében, a semlyékek virágaiban, a madárhangokban, a diákok emlékezetében, akik tőle tanulták meg, hogy a természet nem puszta tananyag, hanem élő, érzékeny, tiszteletet érdemlő társunk. A barangolások közben szerzett tudás élő kapcsolatot teremt ember és a világ között.
Dr. Csizmazia György nemcsak tudást adott át, hanem látásmódot. Megtanított figyelni: egy növény apró jelzéseire, egy élőhely törékeny egyensúlyára, az élet sokszínűségére. Tanítványai számára a biológia órák túlmutattak a tankönyvek lapjain, a kíváncsiság, a nyitottság és az alázat iskolái voltak. Megtanított lehajolni egy fűszálhoz, elidőzni egy élőhely csendjénél, és közben megérteni saját helyünket a világ rendjében.
Személyisége csendes erővel formált: természetszeretete, embersége, humora, tudása, a szépre és a jóra való fogékonysága maradandó nyomot hagyott mindazokban, akik ismerték.
Kutatóként Szeged és környéke élővilágának elkötelezett ismerője és krónikása volt. Munkájával hozzájárult ahhoz, hogy jobban értsük és felelősebben óvjuk azt a természeti örökséget, amelyet ránk bíztak. Pedagógusként pedig nemzedékeket indított el azon az úton, amely a tudomány és a természet iránti tisztelethez vezet.
Az, hogy a Móra Ferenc Múzeumban terem viseli a nevét, nem csupán tisztelgés egy kiváló tudós előtt. Üzenet is, hogy az értékteremtő életutak nem múlnak el nyomtalanul, hogy a tudás, az emberség és a szenvedély örökséggé válhat. Ez a terem emlékeztet bennünket arra, hogy felelősségünk van a természet iránt, egymás iránt, és azok iránt, akik példát mutattak.
Dr. Csizmazia György emléke él. Él a tanítványok szívében, a kutatások eredményeiben, és most már abban a térben is, amely méltó módon őrzi nevét és szellemiségét. Hajtsunk fejet előtte hálával, és vigyük tovább mindazt, amit ránk hagyott: a figyelmet, a szeretetet és a tiszteletet az élő világ iránt.
Mórahalom, 2025. 12. 17.
Murányi Gabriella
egy hálás tanítvány, biológiatanár