Mi is a zene?

Zene a legtágabb értelemben….. minden zene, amit hanghatás céljából idézünk elő.    

Tehát….ami körülölel bennünket…a lehulló falevelek nesze, a feltámadt szél zúgása, a madarak éneke, a nagyvárosi autók száguldása, a vonat ritmikus zakatolása….sorolhatnám.

És mióta létezik a zene?

A zene a művészetek közt ősidőktől fogva a legfontosabb szerepet játssza minden nép kulturális, vallási és társadalmi életében. Tehát…mióta az ember, ember lett….

A sírás-nevetés után az első hangszerek dobok, különböző sípok. Ezen sípok egyik „továbbfejlesztett változata” a harsona. Eredetét a  nyelvészet az ókori Rómában „buccina” néven ismeretes hangszerig vezeti vissza. Ez a szó a későbbiekben több átalakuláson ment keresztül, míg elérte a ma is használatos pozan szót. Akkoriban ez a hangszer egy egyenes, vagy félkör alakú cső volt. A germán nyelvterületeken azonban eltérő a harsona elnevezési formája. Ott trombone néven lett ismert. Ennek alapja a görög „strombos”, a római „strombus” amelyek dörgedelmet jelentenek.

A magyar nyelvben használt harsona megnevezés valószínűleg a harsány szóhoz köthető, a hangszer harsogó hangja miatt.

Praetorius egy művében utal rá, hogy a harsonát már Mózes idejében is használták. Rabelais francia író szerint Józsua hadserege már rendelkezett harsonával, amikor i.e. 1400 körül az „ígéret földje” felé vonult, és a hangszer állítólag fontos szerepet játszott Jerikó falainak leomlásában. Az egyiptomi hitvilágban Ozirisz isten hozta el a földre e hangszert.

Az idei Zenei Világnap koncerten a gyermekek ezzel, a már ősidők óta használt hangszerrel, a harsonával ismerkedhettek meg.

A fantasztikus hangulatú hangversenyen, a Szegedi Harsonaegyüttes kápráztatta el az ifjú közönséget. Megismerkedhettek a hangszer megszólaltatásának fortélyaival, a csőben keletkező pára elvezetésével és természetesen a hangszerjáték különböző lehetőségeivel. A Bogyó és Babóca, a Mézga család és Star Wars főcímdalát szinte mindenki felismerte.

Hallhattunk filmzenét, reneszánsz tánczenét, latin amerikai tánczenét: rumbát, sambát.

Gyivicsán György az együttes művészeti vezetője, közös zenélésre hívta a gyermekeket, - taps és csettintés formájában - ezzel kísérve a népszerű Rózsaszín párduc zenéjét.

A harsonaegyüttes többi tagjai ezen a délelőttön Czirok Zoltán, Vörös József és Brindás Barnabás.

Az idei tanévben még két alkalommal hallhatjuk Őket, melyre szeretettel várjuk a kedves szülőket is!

A koncertsorozat a Mórahalmi Fúvószenéért Egyesület meghívására, a Nemzeti Kulturális Alap – „Komolyzenei koncertsorozat és hangszerbemutató általános iskolásoknak” - című pályázatából valósulhat meg.

                                                Czifra Dániel