A február hónap igen mozgalmasra sikerült minden növendékünk számára. A félévi beszámolók után, az Aranyszöm színpadán, most a „nagyközönség” előtt kellett bemutatkozniuk.

Február 17. és 24.-e között szinte minden napra jutott koncert. Fontos esemény a zeneiskola életében, de a tanárok, a gyermekek és a szülők életében is!

Az zeneiskola bemutathatja, hogy mivel is telnek azok a délutáni, időnként küzdelmes órák, mikor a gyermekek zenét tanulnak. Sok ember számára újdonság, hogy akkor kell elkezdeni gyakorolni, mikor már a tanuló tudja a darabot…..éspedig azért, hogy amit tud, az egyre jobban rögzüljön, egyre simábbak legyenek a sokszor esetlen mozdulatok …

A tanár számára kihívás, hiszen úgy kell összeállítani a műsort, hogy a tanuló a legjobb oldalát tudja mutatni! Ehhez igen körültekintőnek kell lenni! Majd a kiválasztott darabokat jól meg is kell tanítani a diákoknak. Nemcsak a hangokat, hanem az előadásmódot is el kell sajátítaniuk. Ezek mellett gondot kell fordítani arra, hogy hogyan viselkedjenek a színpadon! Ilyen apróságokon múlik a siker és az, hogy egy felszabadult, jókedvű produkciót hallhassunk, ahol a szereplők és a közönség is egyaránt jól érzi magát.

A növendékek számára fontos, hisz így többet tudnak fejlődni! Konkrét célja van tanulmányaiknak, büszkék lehetnek magukra egy-egy jól sikerült produkció után. Látványossá válik az, amire a sok teendőjük mellett időt szakítanak. Gondolok itt az órákra, vagy a gyakorlásra….

Szülőként is sokszor ültem és ülök a „másik” oldalon. Azt hiszem, mindenki elérzékenyül, vagy végtelen büszkeség tölti el, mikor meglátja, ill. hallja gyermekét a színpadon! Akár kicsi, akár nagy! Látja kézzelfogható eredményét annak, amiért dolgozik gyermeke.

Megszólítottam néhány szülőt, írjon arról, milyen érzések kerítették hatalmába ezeken a hangversenyeken!

„Érdeklődéssel vártuk febr. 19-én a szintetizátor tanszakos gyermekek koncertjét az Aranyszöm Rendezvényházban. A színházteremben igen sokan megjelentek. Anyukák, apukák izgalommal, kíváncsisággal várták gyermekeik produkcióit. a tanár úr kedves bevezető szavai után, elkezdődött az előadás. Néhányan félszegen, többen határozottan léptek a „világot jelentő deszkákra”. Sokan - korukhoz képest - komoly szakmai tudásról tettek tanúbizonyságot, így méltán gyönyörködtünk gyermekeink színvonalas teljesítményében. Zárásként a „nagyobbak” megleptek bennünket hangulatos műsorukkal, melyben gitár,dob, zongora hangszerek együtt szerepeltek. Köszönjük gyermekeink színvonalas felkészítését!” Vastagh Judit Röszke

„”Örömmel töltött el, hogy már első osztályos gyermekünk is méltó körülmények között mutathatta meg zongora tudását. Minden gyerekre jutott idő, mégse nyúlt túl hosszúra a műsor. 

Igazán boldogok voltunk, hogy amit tanultak, azt hangverseny zongorán, igazi színpadon, lelkes közönség előtt játszhatták el.

Köszönjük a türelmes tanítást és a lelkes szervezést.” Bálint Judit Röszke

„Szeptembertől már három gyermekünk tanul zenélni a művészeti iskolában és mivel mind a hárman más-más hangszert választottak, ezért a múlt hetünk elég mozgalmasan telt. A zenetanárok ugyanis azzal örvendeztettek meg bennünket, hogy tanszaki koncerteket szerveztek. Ezek az alkalmak több szempontból is fontosnak és hasznosnak bizonyultak. Egy koncertre készülve sokkal könnyebb gyakorlásra bírni nehezen motiválható csemetéinket, másrészt egy ilyen rendezvényen amellett, hogy látják, honnan indultak, felcsillanhat a szemük előtt az a lehetőség is, mi mindenre lehetnek képesek, ha elég kitartóan és szorgalmasan dolgoznak érte. Nem utolsósorban remek közös családi, kulturális program.” Márton Szász Veronika

„A rohanó hétköznapok világában megnyugvással tölti el az ember lelkét, hogy gyermekét érdeklik a művészetek, a zene. Egy-egy színpadi fellépés mindig nagy várakozás számunkra. Az izgalom meg még ennél is nagyobb, már a felkészülésnél is, de a nagy napon szülőként úgy érezzük, mintha mi ott állnánk fent. Persze ezeket a nagy izgalmakat öröm és büszkeség követi. Reméljük, még sok-sok éven át átélhetjük.” Tóth-Godóné Hajni

„A napokban megrendezett tanszaki hangversenyen lehetőségem adódott gyermekeim jelenlegi zenei tudását megtekinteni. Ugyan fiam, Szilárd csak ez év szeptemberében kezdett el klarinéton játszani, hihetetlen élményben részesültem. Tanév elején fújta meg a hangszert először, s ez alkalommal 2 gyönyörű darabot játszott el zongorakísérettel. Alapvetően minden túlzás nélkül mondhatom, Szilárd nagy tehetség, (ez már látszódott a múlt évben, amikor furulya hangszeren kezdte el zenei tanulmányait) de amellett nem szabad elmenni, hogy milyen magas szintű szakmai képzés és odafigyelés párosul e mellé. Készülünk a most áprilisban rendezendő megyei versenyre is. Kislányom Gréti idén kezdett furulyázni, fuvolán szeretné folytatni tanulmányait. Nagyon örülök, hogy a gyermekeim ilyen lehetőséget kapnak tehetségük kibontakozására. Köszönetem a közös munkáért!” Ruzicsné Papdi Tünde

Ezúton köszönöm a szülőknek, hogy pár mondat erejéig időt szántak arra, hogy gondolataikat megosszák a nyilvánosság előtt is !

Köszönet azoknak a tanítóknak és tanároknak, akik megtiszteltek bennünket, és eljöttek végighallgatni a hangversenyeket! - „Kissé „időigényes” módja a tanítványok megismerésének, de jó látni, hova fejlődtek egy év alatt, mennyit javult a kiállásuk….. Nemcsak a mostani, hanem a régebbi növendékeimet is láthattam…. Minden alkalommal volt részem egy-két igazi hangverseny-élményben…. Büszke voltam minden növendékemre, aki az osztályomból játszott….”- ilyen és ehhez hasonló véleményeket mondtak a másik két iskolában tanító kollégáink.

Végül köszönet a pedagógusoknak, akik nélkül a koncertek nem jöhettek volna létre! Berente Istvánné, Vastag István, Molnár Gábor Edina, Szűcs Nóra, Papp Laura, Szalai Krisztián, Cziffra Dániel, Ördögh Mihály, Vastag Csaba Rózsa, Pocskai István, Dobiné Farkas Jácinta

…és természetesen Balogh Zoltánnak, aki az összes koncertet rögzítette…

Farkas Jácinta