Csorvás - 2002
Csorváson immár negyedik alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Versenyt. A Művészeti Iskola két együttese eddig mind a három versenyen ott volt, és szép sikereket ért el. A különdíjakon kívül minden alkalommal átvehette a közönségdíjért járó ajándékkosarat. Valami mégis hiányzott. Hiába voltak a heteken át tartó gyakorlások, a felkészítő táborok, szakmailag nem kaptuk meg azt az elismerést, amit szerettünk volna. Két évvel ezelőtt úgy döntöttünk a verseny után (akkor hatodikak lettünk), hogy nem lesz legközelebb. Számunkra nem. Aztán idén tavasszal megérkezett az ismételt meghívás és a két csoport mégis úgy döntött, hogy ott lesz. Még egyszer megpróbáljuk a lehetetlennek tűnőt. Most is úgy éreztük, hogy felkészültünk, jók vagyunk, de a félsz ott volt már bennünk, hogy megint nem lesz elég. Augusztus 18-án aztán megéltük a csodát. Már az első versenyprogram végén (17-én) éreztük, hogy nagyon jól dolgozik mindkét együttes. Teljes összhangban, koncentráltan adtuk le a Tradicionális - kategória versenyszámait. A második rész aztán - a Show - kategória - tökéletesen ment. Egymás rezdüléseit vettük, minden hang, minden mozdulat élt. Az előző évek tapasztalatai azonban kishitűvé tettek bennünket és szorongva vártuk az eredményhirdetést. A forgatókönyv most is hasonlóan zajlott. Különdíjat kaptunk a "Leghitelesebb tradicionális induló előadásáért", a "Két együttes legesztétikusabb közös megjelenéséért" és a "Verseny legjobb karmestere" különdíj is Mórahalomra került. Ez után következett a szakmai értékelés. Dohos László ezredes, a Magyar Fúvószenei Szövetség Elnöke, Liszt díjas karnagy, a Magyar Honvédség Főkarmestere, a zsűri elnöke elmondta, hogy az értékelésnél mindkét együttes közös pontjai hozták meg az eredményt. Mi, együttes vezetők ott álltunk a színpad mellett, várva, hogy szólítsanak bennünket. Tudtuk, hogy mindenki kap emléklapot, de csak az első három helyezettet rangsorolják. Nem akartuk elhinni, amikor már csak a lengyel, a Dunaújváros - Szeghalom, és Mórahalom maradt ki. Ez azt jelentette, hogy benne vagyunk a legjobb három együttesben! Már a harmadik hely is óriási eredmény lett volna, hisz voltak ott olaszok, németek, akik bizony olyan hangszerparkkal érkeztek, hogy mi csak ámultunk. Ezután a zsűri szólította a lengyel együttest, mint harmadik helyezettet... Dunaújváros - Szeghalmot, mint második helyezettet... és a Mórahalmi Alapfokú Művészeti Iskola Fúvószenekarát és Mazsorett csoportját, mint a verseny első helyezettjét! Akik ott voltunk, mindannyian zokogtunk az örömtől. A szülők, akik eljöttek megnézni a versenyt, és mi, akik két kemény nap után átvehettük az első helyért járó kupát. Megnyertük a IV. Csorvási Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Versenyt!
"A rügyben levél, vagy virág rejtőzik. Amikor kifejlődik, láthatóvá válik teljesen. Tavasszal a természet csendje, "szótlansága" szélben hangosra, zengőre változik, fakó színe és szürkesége a napsugárban fényessé és ragyogóvá válik. Élni kezd, új élet ígéretei felé indul. A virág kitárja szépségét, amire folytonosan készül, egyszer bekövetkezik."
Akkor, ott megértettük, hogy várnunk kellett erre az eredményre, mert ennyi várakozás után vált számunkra sokkal értékesebbé. És nem lehetünk eléggé hálásak azokért a pillanatokért, amikor szenvedtünk ezért! Most már tudjuk, hogy megérte!
Köszönjük mindazoknak, akik hittek bennünk, biztattak minket és akkor is mellettünk álltak, amikor mi már feladtuk volna. Ezért lehetünk ott 2004 - ben, és mint a mostani győztes megnyithatjuk az V. Csorvási Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Versenyt!
Vastag István
(Mórahalmi Körkép 2002. október)