"Adjon Isten minden jót ez Új Esztendőben"
A Mórahalmi Alapfokú Művészeti Iskola Fúvószenekarának hagyományos, immár harmadik alkalommal megrendezett Újévi Hangversenyén hangzott el a fenti népdal idézet. Akik ott voltak, vagy a kábeltévé egyenes adását nézték, hallhatták, hogy több gyönyörű gondolat is elhangzott Nógrádi Zoltán polgármester Úr, valamint díszvendégünk Dohos László ezredes Úr beszédében. Mi mégis ezzel az egyszerű, a nép ajkán született gondolattal foglaljuk össze jókívánságainkat és köszönetünket mindazoknak, akik jelenlétükkel és lelkesedésükkel biztattak minket az est folyamán. Mert sokan voltak. Ilyen népes közönségünk talán még soha nem volt és ez számunkra megint csak azt jelzi, hogy szeretik a fúvószenét, értékelik munkánkat. Mi mégsem ezért mondunk köszönetet. Azt köszönjük, hogy részesei lehettünk annak a csodának, amit Dohos ezredes Úr olyan megható szavakkal ecsetelt. Mert csoda ott állni a zenekar előtt, belenézni a csillogó szemekbe és látni bennük a lelkesedést, a bizalmat és az örömöt. A lelkesedést, ami a hosszú és fáradtságos próbák alatt sem lankadt. Akkor sem, amikor már többedszer is ugyanazt az egy helyet gyakoroltuk, mert nem ment. Mert nehéz. De nagyon akartuk, hogy jó legyen, hogy sikerüljön. Mert hittünk benne, hogy sikerülni fog!
A bizalmat, ami nélkül nem tudunk egymással dolgozni mert nem tudnák, nem éreznék a gyerekek, hogy a szidás nem nekik, hanem értük szól. Értük és a produkcióért. A jó produkcióért!
És az örömöt. Azt, hogy itt vagyunk, itt lehetünk. Azt, hogy milyen jó ebbe a csapatba tartozni, létrehozni a csodát. Azt a csodát, ami nélkül sem a gyerek, sem pedig a karmester nem tud létezni. Azt a csodát, amit semmilyen mértékegység nem tud lemérni. Csak a közönség szeretete. Ezt pedig éreztük. Mert a színpadról lenézve mindenfelé ugyanolyan csillogást láttunk a szemekben. Láttuk a lelkesedést, a bizalmat és az örömöt. A lelkesedést, ami elhozta a közönséget a koncertre. A bizalmat, amivel minden produkciót vártak. És az örömöt. Hogy büszkék a gyerekeikre. Büszkék a zenekarra. Az örömöt, hogy vagyunk és széppé tettük ezt a s kedd estét. És azt az örömöt, hogy jövőre újra találkozhatunk ugyanitt és átélhetjük ezt a közös, nagy csodát!
Vastag István
(Mórahalmi Körkép 2001. január)