Mint előző hónapban már írtunk róla, a mostani időszakban is van lehetőségünk tanulóink versenyeztetésére. Akkor arról számoltam be, hogyan is készül el egy ilyen versenyre a felvétel. Most szeretném megosztani növendékeink érzéseit a versenyekkel kapcsolatban. Mindenki számára azonos kérdéseket tettem föl arról, mióta játszik hangszerén, miért választotta, versenyzett-e és az online versenyt, vagy a hagyományost részesíti előnyben?....

Szalkai Anna 2019 szeptembertől zongorázik, azért mert nővére is ezen a hangszeren tanult. Ő már részt vett sportversenyen és izgalmasnak tartja a versenyre való készülést.

Pataki Annamária fél éve fuvolázik, előtte két évet furulyázott. A hangszerválasztásban a fuvola hangja volt, ami megfogta.

Mészáros Noéminek a választható hangszerek közül a tenorkürt tetszett a legjobban. Már a 2. osztály végén elkezdett rajta játszani egyszerű, kis darabokat. Szerinte sokat kell gyakorolni ilyenkor, de azért izgatottan várja a fellépést.

Gyurákovics András már négy éve zongorázik. Nagyon tetszett Neki a dob, de nem bánta meg, hogy végül a zongorát választotta. Szerinte jó érzés versenyre készülni. Sokszor izgul. Az online verseny nem tetszett, mert szereti a közönséget!

Juhász Réka Zsófia azt gondolta a zongora biztos nem nehéz hangszer, mivel ülve lehet rajta játszani. Ez is motiválta öt éve, mikor hangszert választott. Bevallotta, időnként nem szeret gyakorolni, de mégis izgalommal tölti el a versenyre való készület, mert szeret versenyezni.

Kovács Zsófia már rutinos versenyző. Öt éve zongorázik. Hangszer-választásában a családi hagyomány játszott nagy szerepet.

A felkészülést kihívásként éli meg, melyből sokat tud tanulni. Szereti ilyenkor a légkört, mivel sokkal részletesebben megtanulhat 1-1 művet.
Arra a kérdésemre – „Miben volt más ez a verseny?” - ezek a válaszok születtek.
- „Furcsa és érdekes is volt, hogy kamera előtt kellett szerepelni.”
- „Nem a közönség előtt állok, így nem izgulok, hogy hogyan fog sikerülni, nem látom a közönséget.”
- „Mikor felvettük hiányzott a zsűri és zavart a kamera. Sokkal jobb, mikor élőben ott vagyok, mert akkor átérzem, hogy versenyen vagyok.”
- „Abban volt más, hogy nem kellet elutazni és olyan zongorán játszhattam, amit már ismertem.”

Többségüknek ugyan tetszett az online versenyzés, azonban mindenki egyet értett abban, hogy nagyon hiányzott a közönség. Ha választhatnának, azt szeretnék, hogy ott állhassanak/ülhessenek a színpadon, megtapsolják őket, hiszen az az igazi fellépés.

Az újság olvasóinak pedig ketten „üzentek” Andris: „A mindennapos gyakorlás néha unalmas, de attól szeretek zongorázni” Noémi: „Nagyon szeretek zeneiskolába járni, mert a zene nagyon fontos része az életemnek. Egy jó zene mindig meg tud nyugtatni.”

És essék szó most az eredményeikről! Pataki Annamária dicséret, Gyurákovics András dicséret, Mészáros Noémi kiemelt nívódíj, Szalkai Anna bronz, Juhász Réka Zsófia bronz, Kovács Zsófia ezüst minősítést értek el.
…..
Azt gondolom ezeknél a mondatoknál nincs is bölcsebb megfogalmazása annak….miért is szeretünk zenélni?....
Biztatjuk az óvodásokat, hogy Ők is lépjenek be ebbe a csodálatos világba, ha megkezdik iskolai tanulmányaikat!!
Farkas Jácinta